BS. end

vége

Reklámok
Published in: on 2009., július 14. at 23:14  Hozzászólás  

BS. vol. 2.

Túl korán kezdtem a napot. Nem sikerült bejutnom.

nemnemnem

Published in: on 2009., július 11. at 15:27  Hozzászólás  

BS. vol. 1.

Alkoholfelhőn keresztül nehéz látni. Nem sokat fogtam belőle, hogy mi történik körülöttem. 🙂

Szinte minden rutinszerűen történt, valahogy sikerült karszalagot szereznem, majd vettem cigit, majd irány a Tökipompos. 🙂

Igen ám, de nem volt nálam csak 360Ft, ennyiért meg nem akart adni Józsibá semmit, csak egy mosolyt .:) Mondjuk ez is valami, tekintve, hogy keresztbe állt a szemem 😀 Mondtam neki, hogy adja hitelbe, mindjárt jön a cimbim és ő kifizeti. 🙂 Hát nem sikerült… először. 🙂 Leültem a bódé tövébe és néztem, ahogy mások veszik és eszik a Tökipompost 😦 Aztán megsajnált Józsibá és adott hitelbe egy kenyérlángost. 😀

Aztán jött a barátom, aki adott 1700Ft-ot. Csak másnap értettem meg, hogy miért pont ennyit. Ugyebár adtam Józsibának 360Ft-ot. Aztán kaptam 700-at a barátomtól, amiből egy kétszázast akartam adni Józsibának, hogy kifizessem a 600Ft-os Tökipompost, miközben ott lobogtattam az 500-ast. 😀 Na szal a számolás nem az erősségem. 😀 Végül a barátom sietett a segítségemre, így közös erőfeszítéssel megoldottuk a problémát. 😀 Majd kértem tőle még 1 1000-t és vettem még 1 kenyérlángost 😀 Számok… Pfff 😀

Aztán vettünk még sört, mintha nagyon kellett volna, majd irány az Underworld koncert.

– Menjünk be a tömegbe!!!

– Minek, már így se állsz a lábadon! 😀

– Hazamegyek, merrregykiccsitrészeg vagyok.

– Jó.

– Merre kell menni?

– Arra!

Egy nagy kerülővel, némi sörrel és pár nemfogadott és fogadott hívással, átmászva a kerítést, hazaérkeztem, este fél 12-kor. 😀

Első napnak nem rossz 😀

Majd folyt. köv.

reszeg

Published in: on 2009., július 10. at 14:37  Hozzászólás  

Maszat, atléta, cicik… stb.

Kurva meleg van ma. Ügyintéznem kellett. Útbaejtettem egy plázát, mert ott volt dolgom.

Ebben a melegben még a csövesek se “dolgoznak” úgy, mint 4 éve. Ez a pláza, hát ez igazán összesöpri a szemetet. Van itt minden. Gyerek, öreg, kövér, vékony, szép, ronda… Meg maszatos .:) Szal az nagggyon komoly, ahogy egy enyhén bandzsa, kissé zsíros hajú, foltos pólós, kövér lány nagy élvezettel nyalja a fagylaltját és büszkén vonul tova, kellemes lóparfűmcsíkot húzva maga után, miközben a kellemesen klimatizált plázában már észre se veszi, hogy nem a klíma hűti, hanem a zarcára kenődött fagylalt. 😀 Szóval ez… kész…! 😀

Gondoltam miközben várok arra, hogy elkészüljön, amiért odamentem, eszek is valamit. Az emberek nem dolgoznak, mindenki shoppingol a nagy válság idején. Pontosabban csak úgy tesznek, mintha vásárolnának, inkább csak a kirakatokat nézegetik, a “kedves” eladólányok meg rezignált, unott pofával bámulnak rád, hogy már kedved sincs bemenni 🙂 Valszeg ez a cél. 😉 Na szóval, kis magyar élet. A plázázók meg majd hazamennek és:

– De jó volt Józsi a plázában!

– Igen Mari, télleg. Ma is megspóroltuk a klímát otthon, nameg láttad azt a ruhát? Na aztat majd eccer megveszem neked, ha vége a válságnak…

Ehh… Na szóval kaja. Nem is vezetem fel. Annyian vannak, hogy nincs tálca, nincs ülőhely, viszont minden friss, merhá megy. 😉

Vöszök egy piccát, bocs, de már felveszem a pláza lüktetéséből áradó szellemi színvonalat. 🙂  plazacica2

Megállok egy talponálló pultnál és elkezdek enni. Közben nézegetek. 1-2 lézengő szörnyet leszámítva, regeteg cici, cici, cici. 😀 Szal hihetetlen, hogy milyen ruhák vannak már. És fel is veszik. Szerencsére?plazacica1 🙂 De akkor miért panaszkodnak, hogy húsnak nézik őket? 😀 Áh. Komolyan. Nade a férfiak se fakutyák. Előkerültek a passzentos fehér atléták. Mindenki mutogatja magát, a tetkóit.  Lassan ott fogunk tartani, hogy alsóban jönnek. 🙂

Szóval kajálok. Egyszer csak azt veszem észre, hogy az emberek, nagyon gyorsan esznek, vagy ha nem, akkor meg azt nézik, hogy ki nézi őket, ahogy esznek. 😀 Mindenki mást figyel, mindenki méreget, senki sem lazít – csak a részeg punkok, akiknek melege lett a fekete ruhában 38 fokban a friss levegőn. Volt egy csávó, akit már messziről kiszúrtam, hogy őt valszeg idegesíteni fogja, ha nézem. Egy ilyen ügyeletes szépfiú volt. Elkezdtem nézni, ahogy “eszik”. Hát nem bedurrant az agya? 😀 Felállt és elkezdett hadonászni, meg ordítozni, hogy “Mit nézel köcsög?! 😀 Magam mögé néztem, mintha nem tudnám, hogy hozzám beszél, erre még idegesebb lett. 😀 Szal mekkor íkúja van egy ilyennek? Amúgy ha már itt tartunk. Volt egy előző postom, a Dzsigoló. Kezd gyanús lenni, hogy ezek az ügyeletes szépfiúk mind komplexusosak. Nem is tudom, mit tennének magukkal, ha nem lenne szoli, meg lenne pörsenés a seggükön… 😀

Na, hát akkor éljenek a cicik, az atléták és a maszatkák!!! 🙂

Published in: on 2009., július 1. at 17:10  Hozzászólás